Galilei rövid életrajza évszámokban

1564

Galileo Galilei az olaszországi Pisában született 1564. február 15-én, Giulia Ammannati és Vincenzo Galilei zenetanár fiaként.

1574

Firenzébe költözött, szülei beadták a Firenze melletti Vallombroso jezsuita kolostoriskolájába. Ebből az időszakból számos kézirata maradt fenn, amelyből kiderül, hogy az Arisztotelész művei tanulmányozta. Művészeteket tanult, festett. Kiválóan megtanult orgonálni és lanton játszani. Jelentkezett kispapnak, de édesapja jobban fizető pályára szánta.

1580 - 1585

1580-ban beiratkozott a pisai egyetemre, ahol orvostudományt és filozófiát kezdett tanulni.

1586

Ezekből az évekből származik az a kis hidrosztatikai mérleg, amit Archimédesz munkáinak tanulmányozása közben készített. Hozzá kiadott egy használati útmutatót is a La Bilancetta (A mérlegecske) címen.

1589 - 1592

1589-ben mégis visszatért Pisába. Életében ettől kezdve jó néhány év tanári munka kezdődött.
1589 és 1592 között matematikát tanított a Pisai Egyetemen, amivel elég jól keresett, amivel családja is elégedett volt. A matematika és a mozgás problémái foglalkoztatták ezekben az években. Ekkor írta meg a De motu (A mozgásról) című művét.
Megvetést mutatott az akadémiai élet iránt, ami még inkább felerősödött, amikor maga is tanár lett. Ez vezette a 1590-ben a "Capitolo contro il portar la toga" (A tallár viselése ellen) című munka megírására.
Ironikus természetével és kiváló vitakészségével sokakat magára haragított, így szerződését -annak lejártakor- nem hosszabbították meg.

1592 - 1610

A Padovai Egyetemen kapott állást, amely akkoriban Európa leghíresebb egyeteme volt, különösen az orvostudományokban való kiválósága miatt. Sok barátot szerzett és élénk tudományos kör alakult ki körülötte. Itt ismerkedett meg Giovanfrancesco Sagredoval is, akiről két nagy könyvében Sagredot, a kritikus józanságot képviselő beszélgetőtársat mintázta.
Geometriát, mechanikát és csillagászatot tanított, valamint mechanikai kísérleteket és tanulmányokat folytatott. Itt építette termoszkópját, iránytűket konstruált, és kézikönyvet is írt használatukról.

1594-ben szabadalmaztatta vízemelő gépét, és – egyes források szerint – feltalálta a mikroszkópot. 1610. január 7-én fedezte fel a Jupiter bolygó négy legnagyobb holdját, melyek később Galilei-holdak néven lettek ismertek. Ez a felfedezése egy komoly érv volt a Föld központú világgal szemben.

1593

Az egyetemen a mechanika problémáiról is tartott előadást. Elveit összefoglalta a Le mecaniche (Mechanika) című írásában, amelyet 1593 és 1602 között több változatban is megírt. Hivatalosan azonban, csak 1649-ben adták ki, halála után.

A Le Mecaniche címlapjának egy másolata a XVII. századból
(Biblioteca Nazionale Centrale di Firenze, Ms. Gal. 72, c. 1r)

1606

Az egyetemen sok előkelő diák is tanult, akik a hadi tudományokkal is szívesen ismerkedtek. Galilei részletes kurzust állított össze nekik, ami pontos szerkesztéseket és méréseket is tartalmaz. Két korábban már használt műszer egyesítésével elkészített egy szögmérőt. Használatát nála kellett elsajátítani, magántanítványként. Megjelent Compasso geometrico e militare (Geometriai és katonai körzők) című műve.

Giovanni Maccari geomatriai és matematikai szögmérője, 1676
(Istituto e Museo di Storia della Scienza, Firenze)
Galilei szögmérője
(Istituto e Museo di Storia della Scienza, Firenze)Galileo Galilei, Le operazioni del compasso geometrico et militare, in Padova, 1606 - címlap
(Istituto e Museo di Storia della Scienza, Firenze) A szögmérő rajza Galileitől, Bologna, 1656.(Istituto e Museo di Storia della Scienza, Firenze)

1610

Miután 1609-ben megépítette első teleszkópját, Galilei elkezdte csillagászati megfigyeléseit. 1610-ben megfigyelte és lerajzolta a Hold fázisváltozásait, felszínét; a Jupiter holdjait; a Vénusz fázisváltozásait; a napfoltokat és a Szaturnuszt is.

Ez év márciusában megjelent a Sidereus nuncius (A csillagos ég üzenetei) című munkája, amely gyorsan híressé vált és őt is híressé tette. Emellett a bolygók mozgására vonatkozó elképzelései miatt támadások is érték. Rómába ment, II. Cosimo nagyherceg filozófusa és matematikusa volt.

Galileo Galilei, Sidereus nuncius, 1610 - címlap(Istituto e Museo di Storia della Scienza, Firenze) Kéziratmásolat a Sidereus nunciusból, a teleszkóp felépítésével. (Biblioteca Nazionale Centrale di Firenze, Ms. Gal. 48, c. 9r).Kéziratmásolat a Sidereus nunciusból. Galilei rajza a Holdról, ahogyan teleszkópján keresztül látta.
(Biblioteca Nazionale Centrale di Firenze, Ms. Gal. 48, c. 28r). Összefoglaló kézirat a Jupiter megfigyeléseiről, amelyet 1610 január 7-én kezdett el.
(Biblioteca Nazionale Centrale di Firenze, Ms. Gal. 48, c. 30r).

1612

Megírta Discorso intorno alle cose che stanno in su l'acqua (Értekezés a vízben úszó testekről) című művét.

1613

A távcsövek terjedésével megindultak a levelezések a megfigyelésekről. Több levél nyomtatásban is megjelent a napfoltokról. Galilei saját megfigyeléseit és magyarázatait is levelekben írta meg. Később ezek nyomtatásban is megjelentek. Lettere solari (Levelek a napfoltokról)

Galilei rajza és jegyzetei a felfedezett napfoltokról
(Biblioteca Nazionale Centrale di Firenze, Ms. Gal. 57, c. 69r). Galilei rajza és jegyzetei a felfedezett napfoltokról
(Biblioteca Nazionale Centrale di Firenze, Ms. Gal. 57, c. 69r).

1615

Egy, Krisztina Nagyhercegnőhöz címzett levél formájában Galilei kifejtette, hogy a szentírásból, valamint az egyházatyák és a modern teológusok írásaiból milyen érvek hozhatók fel a kopernikuszi elképzelés mellett. Lettera a Madama Cristina di Lorena (Levél Krisztina Nagyhercegnőhöz)

A Cristina nagyhercegnőnek írt levél első oldala
(Biblioteca Nazionale Centrale di Firenze, Ms. Gal. 65, c. 23r).

1615 - 1616

A Nagyheceg ajánlólevelével és költségére ismét Rómába ment. Megírta a Discorso sul flusso e reflusso (Értekezés az ár-apályról) című értekezést, de nyomtatásban nem jelent meg. Ebben a jelenséget a Föld mozgására talált fizikai bizonyítékként értelmezte. A Szent Hivatal kongregációja határozatot hozott, a kopernikuszi tanokat a Szentírással ellentétesnek ítélték, elrendelték a cenzúrázását. Galilei ellen nem idult inkvizíciós per, de megígértették vele, hogy Kopernikusz elméletéről csak mint matematikai hipotázisról beszél. Az enyhe megítélés valószínűleg Bellarmino kardinálisnak is köszönhető volt. 1616. március 11-én a pápa is fogadta audiencián.

1619

Discorso delle comete (Értekezés az üstökösökről, Mario Guiduccival közös írás)

Galileo Galilei, Discorso delle comete, 1619. címlap
(Istituto e Museo di Storia della Scienza, Firenze)

1623

A pápai trónra VIII. Orbán néven Il Saggiatore Barberini bíboros, Galilei híve és csodálója került, aki ellenezte a tudós 1616-os elmarasztalását. Megválasztása után meghívta firenzei barátját és három hétig vendégül látta, hogy megbeszélje vele Kopernikusz elméletét.

1624

Galilei Rómába utazott személyes találkozóra az új pápához.

1624 - 1630

Megírta a Dialogo: sopra i due massimi sistemi del mondo tolemaico, e copernicano (Párbeszédek: a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról) című művét.

Galileo Galilei, Dialogo, 1632.
(Istituto e Museo di Storia della Scienza, Firenze)

1632

Februárban nyomtatásban megjelent a Dialogo, aminek a terjesztését augusztusban betiltották. Szeptember 23-án megkapta az idézést, hogy haladéktalanul jelenjék meg az inkvizíció főfelügyelője előtt, ő orvosi igazolásokkal megpróbálta magát kivonni a római utazás alól.

1633

Januárban ismét Rómába ment. Június 22-én perében megszületett az ítélet.

Az ítéletnek három fő pontja volt:

1. Galileit kötelezték heliocentrikus tanainak visszavonására;

2. börtönbüntetésre ítélték, mely ítéletet később háziőrizetre változtattak;

3. betiltották a "Párbeszédek"-et, és Galileit eltiltották az írástól. Az ítélet nem nyilvános részében minden művét betiltották, azokat is, amelyeket a jövőben szándékozna kiadni, de az ítélet eme pontját később nem tartatták be.

Galileo Galilei a Szent Hivatal előtt. Joseph Nicolas Robert-Fleury olajfestménye, 1847.
(Musée du Louvre, Paris) Galileo a Föld mozgásáról alkotott nézeteit magyarázza a Római Inkvizíció tsiztviselőinek. Carlo Felice Biscarra olajfestménye, 1859. (Castello Ducale, Aglié, TO)Galileo felfedezéseit magyarázza. Théophile Gide olajfestménye, XIX. század
(Musée des Beaux-Arts, Bordeaux) Galileo Galilei a szent tanács előtt. Friedrich Karl Hausmann olajfestménye, 1852.
(Wallraf-Richartz-Museum, Köln)

Egy nappal később megkezdte büntetése letöltését - először barátja és tanítványa,Ascanio Piccolomini sienai érsek püspöki palotájában Siená-ban, mivel Firenzében éppen kitört a pestis.

December 1-jén visszatért otthonába - a Firenze melletti Arcetriben lévő professzori luxuskúriájába, ahol az elkövetkezendő kilenc évben békében élt és dolgozott, gazdagon ellátva a Mediciektől kapott havi nyugdíjjal és az éves vatikáni járadékkal, melyet 1630-ban ígért oda neki VIII. Orbán pápa, és aminek folyósítását soha nem szüntették meg.

1638

A háziőrizet ideje alatt írta egyik legkiválóbb, a majdani newtoni rendszer alapjait jelentő Discorsi e dimostrazioni matematiche intorno a due nuove scienze (Matematikai érvelések és bizonyítások két új tudományág, a mechanika és a mozgások köréből: a függelékben néhány merevtest súlypontjának vizsgálatával) c. művét.

Galileo Galilei, Discorsi e dimostrazioni matematiche intorno a due nuove scienze, 1638. - címlap
(Istituto e Museo di Storia della Scienza, Firenze) Ábra a Discorsiból.
(Istituto e Museo di Storia della Scienza, Firenze)

1642

Az egyházzal megbékélve, a betegek szentségével megerősítve hunyt el január 8-án, házában, Arcetriban. Végső útjára a helyi plébános kísérte. Ünnepélyes temetésekor a firenzei Szent Kereszt templom kriptájában helyezték el koporsóját.

Galileo Galilei halála. Giovanni Lodi olajfestménye, 1856. (Accademia Atestina, Modena) Galileo Galilei síremléke, 1737. (Basilica di Santa Croce, Firenze)

Utóélet

Cenzúrázott műveit 1718-ban újra kiadták. Hamvait 1737-ben a firenzei Santa Croce bazilikában, szent földben, újratemették. 1741-ben formálisan rehabilitálták, XIV. Benedek pápa engedélyezte Galileo összes tudományos művének (újra)kiadását. 1758-ban a heliocentrikus elméletet tanító könyveket törölték a tiltott könyvek listáját tartalmazó Index Libororum prohibitorumból.

II. János Pál pápa 1981. július 3-án egy bizottságot hozott létre, melynek célja az volt, hogy behatóan megvizsgálja az idők folyamán "Galilei-ügyként" emlegetett per problémakörét. 1992. október 31-én 359 évvel Galilei tárgyalása után, a pápa sajnálkozását fejezte ki a Galileit ért hátrányok miatt, és megsemmisítette az inkvizíció elmarasztaló ítéletét.

Részletesebben is olvashat Galilei életének eseményeiről az alábbi, vagy az Ajánlott irodalomban felsorolt további művekben.

A Dialogo: sopra i due massimi sistemi del mondo tolemaico, e copernicano (Párbeszédek: a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról) című mű magyar fordításban.

Részletes életrajza angol nyelven

Részletes életrajza magyarul: Vekerdi László Így él Galilei Budapest, 2004. Neumann Kht.